Meglepetés volt az első műszak a KMMNMO-ban, mivel nagyon is lehetséges scenáriónak tartottam, hogy olyan nyolc körül nagy duzzogva itthon leszek, és mindenféle szabadkozások közepette szidom az anyacéget, meg a közvetlen feletteseimet, de ez nem történt meg. Mivel hallottam/láttam más termelő multikat új munkaerő felvételekor munkavállalókat managelni, ezért arra számítottam, hogy körülbelül fél órán belül valamelyik gyártósoron találom magamat, miközben folyamatosan azt kérdezgetem magamtól, hogy mit keresek én itt, mit kerek én itt?
Az oktatást követően írtunk egy tesztet, ahol sikerült egy kérdést kihagynom, ezért nem lett száz százalékos, ellenben mondjuk 2 perc alatt megcsináltam. Természetesen itt is voltak olyan versenyzők, akik a 16-ból 4 választ is elbasztak, annak ellenére, hogy CSV szerintem meglehetősen alapos volt, jól evickélt a diktálás és a mese közti aknamezőn és meglepően jól tartotta a fegyelmet is. Persze volt egy-két „akkor már mehet is a kedves dolgozó” ami előrevetítette a dolgozókkal szembeni szigort, mindenesetre az altatás tökéletesen sikerült, ma délután pedig következik a gyakorlati oktatás.
A fekete leves a kilépésnél következett, amikor a biztonsági őr kilátásba helyezte az MP3 lejátszóm elkobzását, és olyan hangnemben beszélt, amit nem nagyon tűrők el, de majd most jól feljelentem VCS-nél, illetve neki is felhívom a figyelmét, hogy olyan szabályt nem tudok betartani, amit nem is ismerek, szóval ezeket tisztázzák in advance.
Amúgy a gyár, a termelési terület hatalmas, sokkal nagyobb, mint amire én számítottam, a szikvíz nagyon szénsavas, tehát baszom jó és az elvakult (KMMNMO által alkalmazott robotok) pedig elvakult, sötét barmok, akiket csakis és kizárólag a norma érdekel, meg, hogy ki hogyan dolgozik. Ez lesz egyébként a leggrízesebb rész szerintem az egész történetben. Az emberi tényező - a robotok világában…